Törökország, Európa harmadik legnagyobb ruházati beszállítója, magasabb termelési költségekkel néz szembe, és fennáll annak a veszélye, hogy tovább marad az ázsiai riválisokhoz képest, miután a kormány megemelte a textilimportra kivetett adókat, beleértve a nyersanyagokat is.
A ruházati iparban érdekelt felek szerint az új adók megszorítják az iparágat, amely Törökország egyik legnagyobb munkaadója, és olyan nehézsúlyú európai márkákat szállít, mint a H&M, Mango, Adidas, Puma és Inditex.Törökországban elbocsátásokra figyelmeztettek, mivel az importköltségek emelkednek, és a török termelők elveszítik piaci részesedésüket olyan riválisokkal szemben, mint Banglades és Vietnam.
Technikailag az exportőrök kérhetnek adómentességet, de az iparági bennfentesek szerint a rendszer költséges és időigényes, és a gyakorlatban sok vállalatnál nem működik.Az ipar már az új adók kivetése előtt is küzdött a megugró inflációval, a kereslet gyengülésével és a csökkenő haszonkulcsokkal, mivel az exportőrök túlértékeltnek tekintették a lírát, valamint Törökország több éves kamatcsökkentési kísérletének következményeit, amelyek az infláció közepette csökkentették a kamatokat.
A török exportőrök szerint a divatmárkák akár 20 százalékos áremelkedést is elbírnak, de minden magasabb ár piacvesztést von maga után.
Egy európai és amerikai piacra szánt női ruházati gyártó szerint az új vámok legfeljebb 50 centtel emelnék meg egy 10 dolláros póló árát.Nem számít vásárlók elvesztésére, de azt mondta, hogy a változások megerősítik azt az igényt, hogy Törökország ruházati iparában a tömegtermelésről az értéknövelés felé kell váltania.De ha a török beszállítók ragaszkodnak ahhoz, hogy versenyezzenek Bangladesszel vagy Vietnammal a 3 dolláros pólókért, akkor veszíteni fognak.
Törökország tavaly 10,4 milliárd dollár értékben exportált textileket és 21,2 milliárd dollár ruházatot, ezzel a világ ötödik, illetve hatodik legnagyobb exportőre.Az Európai Ruházati és Textilszövetség (Euratex) szerint a szomszédos EU második legnagyobb textil- és harmadik legnagyobb ruhaszállítója.
Európai piaci részesedése tavaly 12,7%-ra esett vissza a 2021-es 13,8%-ról. A textil- és ruházati cikkek exportja több mint 8%-kal esett vissza idén októberig, miközben az export összességében változatlan maradt, mutatják az iparági adatok.
A textiliparban regisztrált alkalmazottak száma augusztustól 15%-kal csökkent.Kapacitáskihasználása 71% volt a múlt hónapban, szemben a teljes feldolgozóipar 77%-ával, és az iparági tisztviselők szerint sok fonalgyártó közel 50%-os kapacitással működik.
A líra idén 35%-ot, öt év alatt pedig 80%-ot veszített értékéből.Az exportőrök szerint azonban a lírának tovább kellene gyengülnie, hogy jobban tükrözze az inflációt, amely jelenleg több mint 61%, tavaly pedig elérte a 85%-ot.
Iparági tisztviselők szerint idén eddig 170 000 munkahelyet szüntették meg a textil- és ruházati iparban.Az év végére várhatóan eléri a 200 ezret, mivel a monetáris szigorítás lehűti a túlfűtött gazdaságot.
Feladás időpontja: 2023. december 17