Törökország, az Európa harmadik legnagyobb ruházati szállítója, magasabb termelési költségekkel és az ázsiai riválisok mögötti kockázatokkal szembesül, miután a kormány adókat emelt a textilimportra, beleértve az alapanyagokat is.

A ruházati iparági érdekelt felek szerint az új adók szorongatják az iparágot, amely Törökország egyik legnagyobb munkáltatója és a nehézsúlyú európai márkák, például a H&M, a Mango, az Adidas, a Puma és az Inditex. Figyelmeztettek a törökországi elbocsátásokra, amikor az importköltségek emelkednek, és a török ​​termelők elveszítik a piaci részesedést olyan riválisok számára, mint Banglades és Vietnam.

Technikai szempontból az exportőrök adókedvezményekre kérhetnek, de az ipari bennfentesek szerint a rendszer költséges és időigényes, és sok vállalat számára nem működik a gyakorlatban. Még az új adók kivetése előtt az ipar már küzdött a szárnyaló inflációval, gyengítette a keresletet és a csökkenő haszonkulcsokat, mivel az exportőrök a Lira-t túlértékeltnek tekintették, valamint a Törökország éven át tartó kísérletéből származó esést az infláció közepette.

A török ​​exportőrök szerint a divatmárkák akár 20 % -kal is ellenállhatnak az áremelkedésnek, de a magasabb árak piaci veszteségeket eredményeznek.

Az európai és amerikai piacok számára készült női ruházat egyik gyártója szerint az új tarifák legfeljebb 50 centtel növelik a 10 dolláros póló költségét. Nem számít arra, hogy elveszíti az ügyfeleket, de azt állította, hogy a változások megerősítik a Törökország ruházati iparának szükségességét a tömegtermelésről az érték hozzáadására. De ha a török ​​beszállítók ragaszkodnak ahhoz, hogy 3 dolláros pólóval versenyezzenek Bangladesben vagy Vietnammal, akkor veszítenek.

Törökország tavaly 10,4 milliárd dollár textil és 21,2 milliárd dollár ruházatot exportált, így a világ ötödik és hatodik legnagyobb exportőre. Az Európai Ruházat és Textil Szövetség (Euratex) szerint ez a szomszédos EU második legnagyobb textil- és harmadik legnagyobb ruházati szállítója.

Európai piaci részesedése tavaly 12,7% -ra esett vissza a 2021 -es 13,8% -ról. A textil- és ruházati export több mint 8% -kal esett vissza az idén októberig, míg az általános export az ipari adatok szerint.

A textiliparban regisztrált alkalmazottak száma augusztus óta 15% -kal esett vissza. Kapacitáskihasználása a múlt hónapban 71% volt, szemben a teljes feldolgozóipar 77% -ával, és az iparági tisztviselők szerint sok fonalgyártó közel 50% -os kapacitással működött.

A LIRA értékének 35% -át és 80% -át öt év alatt elvesztette. De az exportőrök szerint a LIRA -nak tovább le kell csökkennie, hogy jobban tükrözze az inflációt, amely jelenleg több mint 61% -ot tesz ki, és tavaly 85% -ot ért el.

Az iparági tisztviselők szerint idén 170 000 munkahelyet csökkentettek a textil- és ruházati iparban. Az év végére várhatóan 200 000 -et fog elérni, amikor a monetáris meghúzás egy túlmelegedett gazdaságot hűvös.